• 01-kls-kzeli.jpg
  • 01-kls-tvoli.jpg

Ha Ön….

…nem tud aludni, vagy ellenkezőleg túl sokat alszik
…napközben álmos, fáradt
…állandóan kimerültnek érzi magát
…horkol
…non-dipper hypertoniás, vagy vérnyomása nehezen beállítható
…éjszakai szívritmuszavara van
…átesett szívinfarktuson
…átesett stroke-on
…cukorbeteg, és reggeli vércukor értékei magasak, akkor

jöjjön el az alvásdiagnosztikai szűrővizsgálatunkra!

2016. október 30-tól intézményünk bevezette új profilként a pulzoximetria vizsgálatot, mint alvásdiagnosztikai előszűrő vizsgálatot. A vizsgálat óriási előnye, hogy saját otthonában elvégezhető, egy mobil készülékkel (MP3 lejátszó méretű). A készülékkel rögzített adatok alapján és egy 10 perces kiértékelés során tudjuk megerősíteni, avagy cáfolni az alvási apnoe szindróma fennállását.

Az alvásbetegségek számtalan kórkép okozói, illetve rizikófaktorai lehetnek. Gyakran krónikus betegségekhez társulnak fokozott veszélyt jelentve ezáltal a beteg számára. Ha időben felfedezzük őket, ezen állapotok kezelhetőek, illetve megelőzhetőek.

Az intézményünk vállalja:
- a pulzoximéter és a hozzá tartozó kiértékelő szoftver segítségével az alvási apnoe szűrését.

- hogy, az alvásdiagnosztikában jártas, szakrendelésünkön dolgozó belgyógyász szakorvos által készített konzíliárusi szakvéleményt ad át.

- hogy, a szűrés során kiszűrt gyanús, vagy diagnosztizált pozitív eseteket speciális alváscentrumba irányítjuk további kivizsgálásra és terápiás javaslatra.

- hogy, az elfogadott és ajánlott szakmai protokollokat, irányelveket - az alvási apnoe szűrés során - kötelező érvényűnek tartjuk.

A pulzoximetria szűrővizsgálat, az alábbiakat tartalmazza:

  • Írásos tájékoztató átadása a beteg részére
  • Pulzoximetria (beteg otthonában történik a vizsgálat)
  • Apnoe teszt kitöltése:  KATT ide
  • Előbbieket szakorvos kollégánk értékeli
  • Alvásdiagnosztikai szakvélemény átadása a beteg részére

Amit tudni érdemes:

Apnoe = légzéskimaradás
Bárkivel előfordulhat, hogy alvás közben a nyelve egy-két másodpercre hátracsúszik és felhorkant. Ez önmagában még nem betegség. Ha azonban óránként 5-10 alkalomnál többször észleljük a legalább 10 másodpercig tartó légzéskimaradásokat, már betegségről beszélhetünk. Ha ilyenkor a levegőáramlás 10 % alá esik apnoéról, ha a 20 % fölött, de 50 % alatt marad, akkor hypopnoéról beszélünk. A kettő összegének óránkénti átlaga adja az úgynevezett apnoe/hypopnoe vagyis légzészavar indexet, ami alapján a betegség súlyossága meghatározható.

Alvás töredezettség
Az alvási apnoe szindrómában kialakuló légzéskimaradások végét egy jellemző jelenség, az úgynevezett horkantás jelzi. Ilyenkor az alvó ember összetapadt garatizmai hirtelen megnyílnak és nagy mennyiségű levegő áramlik a légutakba. A légzéskimaradás következtében fellépő „fulladásoknak” minden esetben az idegrendszer vet véget, köszönhetően egy úgynevezett arousal (ébresztési) mechanizmusnak, amikor az agyunk néhány másodpercre otthagyja az alvást a levegővételért. Ez az ébresztő mechanizmus már csecsemőkorban kialakul (hiányában jön létre a bölcsőhalál). Egyes központi idegrendszert ért károsodások, mint a stroke, vagy súlyos fokú szívbetegségek következtében felnőtt korban is előfordul, amit centrális apnoe szindrómának nevezünk, de megjelenhet kevert formában súlyos fokú alvási apnoe szindrómákban is.  A biztonságot jelentő ébresztő mechanizmusnak azonban súlyosa megfizetjük az árát a másnapi, illetve a fokozatosan felgyülemlő alvásadóságban.

Az alvási apnoe következményei lehetnek (illetve, azok kialakulását elősegíthetik):

  • Magas vérnyomás (leggyakoribb oka)
  • Szívinfarktus
  • Agyi infarktus
  • Szellemi hanyatlás (idő előtti)
  • Elhízás
  • Cukorbetegség

Milyen tünetek esetén kell alvási apnoéra gondolni?

  • Alvásra jellemző tünetek (alvó partner észleli)
  • Hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás
  • Gyakori horkantás, megfigyelt légzéskimaradások
  • Nyugtalan alvás
  • Nyaki, mellkasi izzadás
  • Éjszakai gyakori vizelés
  • Nappali tünetek
  • Reggeli szájszárazság
  • Kialvatlanság
  • Napközbeni fokozott aluszékonyság
  • Koncentráció-, figyelemzavar
  • Rövidtávú memória zavar
  • Ingerlékenység

Milyen életkorban fordul elő?
A betegség minden életkorban kialakulhat. A gyermekkori apnoe hátterében rendszerint orvosolható gégészeti ok áll. Fiatal felnőtt korban arckoponya rendellenesség, amelyek közül a leggyakoribb és legenyhébb az úgynevezett mélyharapás, amikor a hátrébb helyezett harapás miatt a nyelv a garatba csúszik alvás alatt. Az alvási apnoénak minden életkorban gyakori okozója az elhízás, a száj-, és garatizmok elzsírosodása ugyanis hajlamosít a felső légúti elzáródásra. A középkorú férfiak esetében gyakoribb az alvási apnoe előfordulása (10:1), amely a hölgyeknél bekövetkező változókor környékén megváltozik, s az arány 4:1-re csökken.

Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha minden testhelyzetben jelentkező, hangos, egyenetlen horkolás és/vagy napközbeni aluszékonyság áll fenn, továbbá, ha a vérnyomás éjszaka vagy az ébredést követően magas.

Mi tesz hajlamossá az alvási apnoéra?

  • Elhízás
  • Dohányzás
  • Felső légúti allergia
  • Családban gyakori horkolás (öröklődhet a hajlam)
  • Nagy méretű nyelv
  • Mélyharapás
  • Változó kor
  • Férfi nem
  • Öregedés